A felfekvés (decubitus), vagy nyomási fekély, a bőr vagy a szövetek nyomásnak vagy súrlódásnak hosszú ideig történő kitettségéből eredő sérüléseket jelenti. Ez a jelenség gyakran azoknál fordul elő, akik hosszú ideig ugyanabban a testhelyzetben vannak, például az ágyban fekvő betegeknél vagy azoknál, akik tolószékben ülnek hosszú órákon keresztül.
A felfekvés kialakulásának fő oka a nyomás, amelyet a test súlya kifejt a bőr és a szövetek területére. A nyomás és a súrlódás hosszabb ideig tartó expozíciója miatt a véráramlás korlátozottá válik, ami oxigénhiányhoz vezethet a szövetekben. Ennek eredményeként a sejtek elpusztulnak, és a bőrön vagy a szövetekben fekélyek alakulnak ki.
A felfekvés tünetei
Pirosság: Az érintett területen gyakran kialakul a bőrpír.
Duzzanat: A felfekvéses terület duzzadt lehet.
Fájdalom: Az érintett területen fájdalom vagy diszkomfort érezhető.
Hőérzet: Az érintett terület melegebbnek érezhető a környező bőrhöz képest.
Bőrkárosodás: A felfekvéses területen a bőr megváltozhat, pörk lehet, és akár seb is kialakulhat.
Felületes vagy mély sebek: A felfekvés súlyosságától függően a sebek lehetnek felületesek vagy mélyebbek.
Vízhólyagok: Előfordulhatnak vízhólyagok, különösen a súrlódás miatt.
A felfekvés fő kockázati tényezői
Ágynyugalom: Az ágynyugalom vagy mozgáskorlátozottság növeli a felfekvés kockázatát. Hosszú ideig tartó egy helyzetben való fekvés vagy ülés a bőrre gyakorolt tartós nyomás miatt elősegítheti a fekélyek kialakulását.
Kor: Az idősebb emberek általában hajlamosabbak a felfekvések kialakulására, mivel bőrük vékonyabb és kevésbé rugalmas lehet. Az idős emberek gyakran küzdenek krónikus egészségi problémákkal is, amelyek hozzájárulhatnak a felfekvés kockázatához.
Általános egészségi állapot: Az olyan egészségügyi állapotok, mint például cukorbetegség, keringési problémák, és az immunrendszer gyengülése növelhetik a felfekvés kialakulásának esélyét.
Táplálkozás és hidratáltság: Az elégtelen táplálkozás és a nem megfelelő hidratáltság hozzájárulhat a bőr állapotának romlásához, ami növeli a felfekvés kockázatát.
Bőr állapota: A száraz, érzékeny vagy sérült bőr nagyobb valószínűséggel sérül meg a tartós nyomás következtében, ami a felfekvés kialakulásához vezethet.
Testsúly: A túlsúly vagy az elhízás növelheti a nyomásnak kitett területeken a felfekvés kockázatát.
Inkontinencia: A vizelet- vagy székletinkontinencia esetén a bőr hosszabb ideig van kitéve nedvességnek, ami növeli a felfekvés kialakulásának kockázatát.
Érzéketlenség: Azok az egyének, akiknek csökkent a bőr érzékenysége, például neurológiai problémák miatt, nehezebben észlelik a nyomást, és ezáltal hajlamosabbak lehetnek a felfekvések kialakulására.
A felfekvés stádiumai
A Nemzetközi Felfekvési Társaság (International NPUAP/EPUAP) által elfogadott osztályozás szerint az alábbi stádiumokat különböztetik meg.
1. stádium:
- A bőr felszíni rétegében (epidermiszben) keletkezik.
- Pirosság vagy bőrpír látható, amely a bőr normál színén kívülre terjed, de nem veszíti el az eredeti színét, ha megnyomják vagy megfeszítik.
2. stádium:
- A bőr mélyebb rétegeiben (dermisz) is károsodás következik be.
- Fájdalom, duzzanat, hólyagosodás és nyálkahártya jelentkezhet.
3. stádium:
- A felfekvés kiterjed a bőr mélyebb rétegein túlra, elérve az izmokat és szöveteket.
- Nyitott seb keletkezik, melyben az izmok és más szövetek láthatóvá válnak.
4. stádium:
- A felfekvés a bőrön keresztül a szövetek mélyebb rétegeibe hatol, érintve az izmokat, inakat, ízületeket és csontokat is.
- Gyakran kráter alakú seb alakul ki, és a környező szövetek is érintettek lehetnek.
Ezen kívül létezik még az ún. "nem osztályozható" kategória is, amikor a felfekvés stádiuma nem határozható meg, például ha a sérülés súlyosan el van maszkolva vagy ha be van fedve.
Felfekvés megelőzés
A felfekvések megelőzése érdekében fontos odafigyelni az alábbi tényezőkre:
Rendszeres testmozgás: Az aktív életmód és rendszeres testmozgás javíthatja a vérkeringést és erősítheti az izmokat, ami segíthet a felfekvések megelőzésében.
Ágyi környezet: A matrac és párnák kiválasztása fontos lehet. Olyan matracot érdemes választani, amely megfelelő támaszt nyújt, és a párna is támogassa a fejet és a nyakat.
Ágysérülés megelőzése: Ügyeljünk arra, hogy ne sérüljön meg a bőr az ágyon. A nyomáspontokon rendszeres mozgás, átfordulás segíthet.
Páciens ápolása: Ha valaki hosszabb ideig fekszik vagy ül, fontos, hogy rendszeresen változtassák meg a testhelyzetét. Ez segíti a vérkeringést és csökkenti a nyomást az egyes testrészekre.
Megfelelő táplálkozás: Az egészséges táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel is fontos a bőr egészségének fenntartásához.
Bőrápolás: Rendszeres bőrápolás segíthet a bőr hidratálásában és rugalmasságának megőrzésében.
Speciális eszközök használata: Felfekvések megelőzésére tervezett eszközök, például felfekvés elleni párnák vagy matracok használata is segíthet.
Orvosi felügyelet: Azok, akik hosszabb ideig fekve vagy ülve vannak, fokozott orvosi felügyeletre szorulnak. Az egészségügyi szakember segíthet az egyén állapotának értékelésében és a megfelelő intézkedések megtételében.
Fontos, hogy az egyén személyes kockázati tényezőit és egészségi állapotát figyelembe véve alkalmazzák a felfekvés megelőzésének és kezelésének megfelelő módszereit. A szakemberrel történő konzultáció mindig segít a legjobb megközelítés kiválasztásában.
Felfekvés kezelés
1. stádium (vörös bőr): Ez a szakasz általában reverzibilis, tehát a legfontosabb intézkedés a nyomás megszüntetése vagy csökkentése. A beteg átfordítása, áthelyezése és rendszeres ágyban fekvése segíthet a nyomás elosztásában.
2. stádium (felületes felfekvés): A sebek tisztítása, fertőtlenítése és kötözése. Fontos az érintett területek nyomásmentesítése, rendszeres mozgás, bőr hidratálása.
3. stádium (mély felfekvés): A sebek megfelelő tisztítása, fertőtlenítése, valamint esetenként sebészi beavatkozás szükséges.
4. stádium (izomszöveti és csontkárosodás): A komplex sebészeti és sebkezelési eljárások szükségesek szakember bevonásával.
A felfekvés megelőzése és kezelése tekintetében konzultáljon orvosával!